Hacime

Hacime az egész alvilág uralkodója, a pokol fejedelme és parancsolója. Ő a gonosz és egyben a jó megtestesítője is. Hacime sok vallásos és keresztény embert bántott, mert haragszik rájuk, úgy mint az angyalokra és azok parancsolójára. Egy bukott angyal, ki az Úrral szembe szállva a pokolba került, és ott egy hatalmas és nagyerejű királlyá vált a fő gonosz után, a Sátán után. 

Hacime poklában szenvednek a bűnösök, egyetlen céljuk a bűntől való megszabadulás, de ez nálla nem lehetséges.

A pokoli lények gyakran szakterületek szerint vannak osztályozva. Általában ezek egy konkrét erkölcsi bűnre hivatkoznak vagy egy kérdéses viselkedésmódra, ami a legtöbb ember számára nyugtalanító. Az embereknek gondot okozó módszereik szerint is meg lehet különböztetni őket, mint például különféle balszerencsék, betegségek, vagy szenvedélyek által. Nagy részben egy démont a kezében birtokló hatalom szerint lehet besorolni, mellyel az emberiség életét befolyásolják. Ez az ideológia egy a mitológiai istenekéhez hasonló, ahol mindegyikőjüknek megvan a saját feladata és képessége, amik segítségével egyedi módon lépnek kapcsolatba az emberiséggel.

Hacime együtt uralkodik egyetlen feleségével Tokoval, kivel egyenrangúan vezetheti az alvilági démonokat. Hacime nagyon szereti a Tokoval született közös gyermeküket, Sebastiant, kit egy igazán erős és hatalmas hatalmú démonná nevelt fel. Egyáltalán nem bánta meg azt, hogy a fia az emberek között éli az életét, sőt mellette áll mindvégig, mert tudja, hogy a fia ezzel is még nagyobb erőt talál az emberek világában. Sokkal több szövetségesük lesz, amitől még az olyan démonok is félni fognak, kik szembe szállni akarnak az uralkodóval szemben. 

Hacime nem egy gonosz démon, szereti az embereket, és tanítsa is őket, ha őt teljes mértékben tiszteletben tartsák. Bosszúálló, haragos, veszélyes és vérszomjas démon kivel nem ajánlatos ujjat húzni. 

De ha meg kapja a feléje meg érdemelt tiszteletet, akkor szívesen tanít, és segít az embereknek. De egyben egy nagyon szigorú és kemény tanár, kivel kezdőknek nem ajánlatos indítaniuk. 

A pokol hercegei képesek arra, hogy a pokol kapuja helyett, egy saját portálon keresztül az emberek világába mehessenek, de csak is a király engedélyével. 

A Hercegek számára a démon és az állati formájuk mellett, emberi formájuk is van. A Hercegek emberi formája nagyon vonzó és szép a halandó emberek számára.

Hacime is képes fel menni a halandókhoz, akár hosszú éveket is képes ott élni. Mikor Hacime a felszínen van, azt úgy lehet meg érezni, hogy a jelenléte nagyon nyomasztó, erős, és akár frusztrációt is elő hoz az emberből. Sokan nem bírják el viselni az ő közelségét. 

Hacime számára nem vonzó a föld ahol a halandók és a többi lény is él, számára az alvilág az igazi otthon. Kevésbé rajong az emberi dolgokért.

Eddig Sebastian a büszkeség hercege volt az egyetlen olyan démon, ki a poklot el hagyva, inkább az emberek világát választotta, ahol többezer évig is élt közöttük. Hacime egyedül neki engedte meg azt, hogy az emberek között élhessen, és ismerje meg a világot. Egyrészt azt a parancsot is adta a számára, hogy az emberek között tegyen rendet. 

A többi herceg, ha fel megy az emberi világba, akkor nem tudnának ott úgy élni, mint Sebastian. Vannak olyan Hercegek, kik nem szabadna a felszínre jussanak, mert ők annyira veszélyesek, hogy egy egész várost is képesek volnának ki pusztítani. Főleg Aksredus és Balhbegor.

Aksredust, ha Sebastian megidézi az emberek világában, akkor egyedül csak rá hallgatva nem fogja bántani az embereket, ugyan akkor leginkább kerülné is őket. 

Balhbegor nagyon kiszámíthatatlan, így van hogy Hacimére se hallgat.

Nagito, Asmodis, Delzebub és Laviathan nem veszélyes démonok, viszont ők kevésbé tudnának az emberek közé be illeszkedni, és feltűnés nélkül ott élniük. Ők, ha hosszadalmasan élni szeretnének az emberek között, ők lennének az elsők kik egyből le buknának a különcségük miatt, mert feltűnően viselkednének a halandók előtt.

Hacime a pokol két hercege közül, kiket nem enged hosszú ideig az emberek közé, az Asmodis és Laviathan. Asmodis egy olyan démon, ki a féltékenység, a harag és a bosszú démona is egyben. Asmodis egy könyörtelen és brutális szörnyetegé válik akkor, ha egy ember nem tiszteli a rangját és a hatalmát. Laviathan az irigység hercege ki egy kis személyiségzavarban szenved, így ő is egy eléggé ingatag démon ki nem való az emberek közé.

Sebastian viselkedésileg nagyon higgadt és nyugodt démon. Nem lesz arra dühös, hogy ha egy halandó le nézi őt, hogy ha nem tisztelik őt.  Ő úgy érzi, hogy ehhez neki kell legyen a legtöbb ész, ha egy ostoba halandó ellen akarna bosszút állni. Sebastian nem mindig mutatkozik úgy be, mint a Büszkeség Hercege.

Erre volt egy példa is arra, amikor személyesen Dragosoftba ment a Sárkányok uralkodójához. A sárkányok anyjának és királyának nem hercegként mutatkozott be, ezzel is mutatva a titokzatosságát, és el rejtve a rangját. 

Sokszor a démonok az embereknek nem a valós nevüket árulják el, ezzel is védve saját magukat és hatalmukat. Ha egy halandó meg tudja a nevüket, a rangjukat, és a  foglalkozásúkat, akkor ezzel az embernek lesz több esélye a démonnal szemben. Ezért a démon szokott hazudni is a nevéről. 

Az alvilági démonok nagyon büszke típusúak, főleg a rangjuk szerint ők el várják azt, hogy tiszteljék őket, bármelyik fajtol is. És ha egy démon nem kapja meg a kellő tiszteletet, akár egy halandó embernél, akkor könnyedén dühbe jönnek és emiatt nagyon bosszúállóak lesznek. Legrosszabb esetben könyörtelenül gyilkolnak válogatás nélkül.

Hacime emiatt bízik is fiában, így nem aggódik miatta, sőt nagyon is büszke rá.

Ezt a Hercegek nagyon is irigyelik Sebastianban, hogy mennyire más mint ők, hogy mennyire egy hideg vérű és nyugodt démon.

Viszont előfordulnak pillanatok, amikor is Sebastian az indulatait vissza kell tartania egy ember miatt. De akkor se cselekszik meg gondolatlanul, hanem akkor is a haragos viselkedés után át vált egy nyugodt, és vidám viselkedésre, ami gyakran félelmbe hozza az embert is. Ilyenkor Sebastian ki használva az ember félelmét, alkut köt vele amivel teljesen meg téveszti, és össze zavarja az ember agyát.

A pokol maradék két hercege Nagito és Delzebub, egy olyan démonok kikben ugyan csak meg bízik Hacime. Nagito egy vicces és humoros démon, ki sose bántaná az embereket, inkább őrületbe kergeti őket, mintsem vérüket ontaná ki. Delzebub egy eléggé magányos fajta démon, így nem szívesen teszi ki a lábát az emberek közé.